Bár jellemzően kerülendő, kényes kérdésről van szó, nem jó ötlet halogatni a vállalati stafétabot átadását, mert a tudatos tervezés hiánya az úgynevezett Buddenbrook-hatáshoz vezethet, amikor az első generáció által felépített vagyont a következő nemzedék fenntartja, a harmadik generáció viszont feléli (nem hiába alcíme Thomas Mann A Buddenbrook Ház című regényének az „Egy család hanyatlása”). A hazai statisztikák sem túl biztatók:
a magyar családi vállalkozások többsége még a második generációt sem éri meg. Ezért is fontos, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kapjon az itthon egyelőre kevésbé ismert családi vagyontervezés.
Egyelőre az „utánam a vízözön” hozzáállás jellemző a vállalkozó családokra dr. Reviczky Renáta közjegyző tapasztalatai szerint. Lát ugyan némi pozitív elmozdulást a téren, de még most is sok esetben csak az gondolja át előre vállalkozása jövőjét, akinek volt már negatív tapasztalata, például egy hosszúra nyúlt hagyatéki eljárás során. A tudatosság, tervezés inkább a jelentősebb, legalább 100-200 millió forintos vagyonnal bíró családoknál tapasztalható a közjegyző szerint.
Pedig sok fejfájástól kímélhetik meg magukat a tulajdonosok, ha ráfordítják az időt és szakember segítségével megtervezik a cég jövőjét. Potenciálisan a vállalkozás fennmaradása is múlhat azon, készítettek-e egy úgynevezett „családi alkotmányt”. A fogalom itthon idegenül csenghet a füleknek, mivel a nyugati, sokgenerációs, virágzó családi vállalkozásokkal bíró országokból ered.
Nem takar azonban mást, mint elvi megállapodások és jogilag kötelező vagyontervezési megoldások – mint a házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződések, ajándékozási szerződések, tartási típusú szerződések, bizalmi vagyonkezelési szerződések, végintézkedések – koherens egészet alkotó gyűjteményét. Szerepelhetnek benne a családi vállalkozás működtetésének, irányításának legfontosabb alapelvei, hogy ki vegye át az elhunyt helyét, milyen vitarendezési mechanizmusokkal tisztázzák a családtagok az esetlegesen felmerülő nézeteltéréseket. A fő cél minden esetben, hogy egyben maradjon és tovább gyarapodjon az alapító élete munkája.
Felmerülhet a kérdés, miért előnyös a közjegyzői közreműködés mindehhez, ha a banki vagyonkezelési tanácsadók és az ügyvédek segítségével is el lehet végezni a családi vagyonkezeléssel kapcsolatos pénzügyi és jogi feladatokat? Tény, hogy a közjegyző és az ügyvéd is elkészítheti a szükséges szerződéseket vagy nyilatkozatokat, azonban a közjegyző által készített okiratot sokkal nehezebb megtámadni – mondta dr. Reviczky Renáta.
A közjegyzői okirat vitathatatlan előnyei az alábbiak.
- A közjegyző által készített okirat közokirat, így nem lehet könnyen kétségbe vonni a tartalmát. Meg lehet támadni ugyan bíróságon, de a felperesnek kell bebizonyítania, hogy nem valódi az okirat, vagy a tartalma nem fedi a valóságot.
- Nem tűnhet el, hiszen a közjegyzői levéltárban kell megőrizni, papíron és elektronikus formában is.
- Ha valaki bármilyen kötelezettséget vállal benne (fizetéssel vagy ingatlanátadással kapcsolatban), akkor a jogosult költséges és időigényes per nélkül kérheti a végrehajtást a közjegyzőnél.
- Az itthon egyelőre nem túl gyakori bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésekor a törvény szerint bizonyos esetekben kötelező is a közjegyzői közreműködés. (Ez a konstrukció 2014-től létezik Magyarországon, az angol trust magyar megfelelője. Tipikus esete, amikor a kiskorú örökös nagykorúságáig – vagy legfeljebb 50 évig – az örökhagyó egy bizalmi vagyonkezelőre ruházza át vagyontárgyainak tulajdonjogát.)
Kisebb vagyonméret esetén is érdemes fontolóra venni a házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, amivel a felek akár teljesen el tudják különíteni a vagyonukat. Így ha beüt a krach – például egy balul sikerült hitelfelvétel – a következményeket nem kell mindkét félnek viselnie.
Ha pedig az örökhagyó nem bízik abban, hogy utódai képesek lesznek továbbvinni a családi vállalkozást, vagy nem akarja, hogy viszály legyen emiatt az örökösök között, még életében rendelkezhet a vagyonáról. Nem csak végrendeletet hagyhat hátra – amitől az örökösök egyező akarattal eltérhetnek –, hanem öröklésről lemondó szerződést is köthet az örököseivel. Ezzel kiadhatja nekik például pénzben a kötelesrészt – vagyis ami a törvény szerint az az arra jogosultaknak minimum jár az örökhagyó vagyonából – vagy az örökrészeket, amiért cserébe az örökösök lemondanak az öröklésről. Ezt ugyan végrendeletben is lehet rögzíteni, de azt könnyebben megtámadhatják az örökösök alaki vagy tartalmi okokra hivatkozva, és elkezdődhet a végeláthatatlan pereskedés.