A generációs különbségek léteznek, de nem jelenthetjük ki róluk, hogy jók vagy rosszak. A hozzá való viszonyunkról lehet elmondani, hogy az nekünk jó vagy rossz. A különbségek azért léteznek, hogy tiszteletben tartsuk őket. Kár időt pocsékolni arra, hogy elmossuk őket. Nem kell azonosulni vagy egyetérteni másokkal, egyszerűen csak tudomásul kell venni, ha mások másképp gondolkoznak. A létezéshez és a gondolkodáshoz mindenkinek joga van, de nem kell ugyanazt gondolni vagy hinni, nem kell mindig egyetérteni. Arra kell koncentrálni, amiben egyetértünk, vagyis meg kell találni a közös nevezőt a különböző generációk között is.
Európában egy emberöltő alatt ma már akár 5-6 generáció is együtt élhet. A generációk különböző helyeken és időben való szocializálódása az alapja a különbözőségeknek. A nemzedéki azonosságokat leginkább a szociálpolitikai környezet, a társadalmi és gazdasági körülmények, a technológiai fejlettség és a tömegkultúra befolyásolja.
Az Alfák a 2010 után született technikafüggő gyerekek, akiknél a finom motoros mozgás nagyon fejlett.
A 2000 után született Z generáció az első 100%-ban digitális generáció, akiknek a technika olyan, mint az oxigén. A legtöbb időt töltik az oktatási rendszerben, de ők a legkisebb létszámú generáció. Minél fejlettebbek vagyunk ugyanis és minél magasabb színvonalon élünk, annál kevesebb utódot vállalunk. Ez a generáció lesz a trónkövetelő. Gyakran és sok inger éri őket, valami körülöttük mindig történik. Az ingereket azonban csak korlátozottan tudjuk feldolgozni, a fel nem dolgozott információ pedig egy átmeneti tárolóba kerül, ahonnan újabb információk érkezésével egyszercsak kilökődik. Ezért tűnik ez a generáció időnként felületesnek, ráadásul a fölösleget nem is szeretik tárolni az agyukban, hiszen arra ott a Google. Nagyon kreatívak, keresik az innovatív lehetőségeket és a kihívásokat, hogy megmutassák, mire is képesek. Mivel munkatapasztalatuk még csekély, hozzáállásukat a munkaerőpiac kevésbé tolerálja, a korábbi generációk pedig féltékenyek lehetnek rájuk. Pár év múlva a munkaerőpiac felét ők fogják kitenni.
Az 1985 után született Y generáció tagjait a század hippijeinek is nevezik. Palotaforradalmat csináltak, de most ők az összekötő kapocs két generáció között. Ők már beleszülettek a digitális kultúrába, szerepük pedig kettős: nemcsak a gyerekeiket, hanem a szüleiket, vagyis az idősebb generációt is tanítják. A tudatos önérvényesítés jellemző rájuk. Igazi versenyző generációról van itt szó, akik már versenyezhettek a jobb lehetőségekért. Szembeszállnak a gátló, értelmetlen szabályokkal a munkában és a magánéletben egyaránt. A szabadidő nagy érték számukra. Nem a kor alapján értékelnek vagy tisztelnek másokat, a tiszteletet az ő szemükben ki kell érdemelni. Komoly konfliktusba keveredhetnek az X generáció képviselőivel. Nagy előnyük, hogy ők már több nyelven is beszélnek, így nyitott számukra az út külföld felé.
Az X generáció tagjairól elmondható, hogy még ma is motiváltak az új ismeretek megszerzésére. Ők az az átmeneti nemzedék, aki elsőként találkozott a korlátlan munkaidővel és fiatal korban ismerkedett meg a digitális kultúrával. Erősségük a lojalitás és a munkafegyelem.
A Baby boomerek vagy másnéven Ratkó gyerekek a 2. világháború és 1956 között születtek. Ők csak idősebb korban jutottak el oda, hogy megkérdőjelezzék szüleik igazságát.
A legidősebb ma is élő generáció, a veteránok nemzedéke, akik az analóg tudás képviselői. Közülük már csak nagyon kevesen vannak a munkaerőpiacon. Halálukkal elvész a tudásuk is, mi pedig szegényebbek leszünk, mert az analóg tudást nem lehet digitalizálni.
A munka világának átalakulása, az egyes időszakok jellemzői
1.0: a gőzgép, az ipari forradalom és a mechanika térhódítása
2.0: gépesítés a munkában és az otthonokban is, a tömeggyártás beindulása, az erőforrások optimális felhasználása
3.0: a 70-es évek, a tudományos társadalom kialakulása (kérdőívek, marketing kutatás), indul a globalizáció, a munka és az ember viszonyának megváltozása, cél már nem a megélhetés, hanem az életminőség javulása
4.0: a 20. század, Internet alapú világ, digitalizáció, központi rendezőelv a cégeknél, a helyzeteknek megfelelő irányítási gyakorlatok kialakulása
A különböző generációk különböző szakaszokban kezdtek el dolgozni, ez is erősíti a különbségeket. A sokféle generáció azonban nemcsak a munkaerőpiacon, hanem a termékek felvevőpiacán is megjelenik.
Zsuzsa is köszöni hogy köztünk lehetett! Megfelelő számú jelentkező esetén (6-8 fő) jövő év februárjában indul az első Asszertív kommunikációs kurzus. Nagy valószínűséggel a Soter-Line Oktatási Központ lesz a helyszín, csütörtök vagy péntek délutáni időpontokkal kéthetente.