Soha nem látott vagyonok cserélnek gazdát

Magyarországon a családi vagyonok megőrzése, menedzselése mára sokkal inkább fókuszba került, mint korábban bármikor. Napjainkra ugyanis számos, a rendszerváltás környékén indult sikeres családi vállalkozás komoly céggé nőtte ki magát, miközben az alapítók, akik gyakran ma is a vállalkozások motorjai, mára jócskán a nyugdíjkorhatáron túl vannak.

Jellemzőek a 25-30 éve sikeres vállalkozók, akik fölépítettek egy birodalmat, azt nyilván továbbra is a sajátjuknak érzik, annak irányításáról továbbra sem akarnak lemondani, márpedig a többségük továbbra is munkaképes. Azonban az örökül hagyás folyamata egyszerre erős pénzügyi és pszichológiai kihívás – véli Karagich István privátbanki szakértő.

Így e vállalkozások további működtetése, valamint az ebből fakadó felhalmozott magánvagyonok menedzselése széles körű tájékozottságot, időt és komoly szakértelmet igényel. Mivel e tényezők mindegyikére szükség van a sikerhez, ezért egyre gyakrabban fogalmazódik meg az igény olyan támogatásra, amely a vagyonkezelési szolgáltatásokon túlmutat. Erre alkalmas megoldás a privátbankári segítség vagy egy family office szolgáltató, amely a vagyonmenedzsmenten és a befektetési struktúrák kialakításán túl támogatást nyújt többek között az utódlás, örökösödés és felmérésére, kezelésére vagy jogi és adózási struktúrák kialakítására. A cél: minél több terhet levenni a vagyon tulajdonosáról, mindezt biztonságosan és a maximális diszkrécióval. Egy jól működő family office tehát egyszerre foglalkozik a generációváltással, a vagyontervezéssel, az adminisztrációval és a cégmonitoringgal.

Magyar milliárdosok száma

VAGYON NAGYSÁGA

2018

2025 (VÁRHATÓ)

2028 (VÁRHATÓ)

1-3 milliárd Ft

4000

5000

6000

3-10 milliárd Ft

600

1000

1000

10-30 milliárd Ft

120

130

150

30-90 milliárd Ft

40

40

50

90-300 milliárd Ft

15

17

20

300 milliárd Ft felett

3

5

7

Összesen

4778

6192

7227

 

Nehéz ügy

Minden életszakasznak megvannak a saját kihívásai és ezeknél a bankok, tanácsadók szerepe is változó – hívja fel a figyelmet Szabó Sándor, privátbanki igazgató. Érdemes előre tervezni a generációváltást, mert ez egy lassan végbemenő, de elkerülhetetlen folyamat. A generációk között vagyontranszfer hatalmas lehetőség, egyben komoly felelősség is a vagyonkezelők számára – összegez a szakember. Ráadásul eddig minden kutatás úgy találta, hogy a magyarországi családi vállalkozások döntő többsége nincs felkészülve a generációváltásra.

A becslések szerint csak az USA-ban 2007 és 2061 között nem kevesebb, mint 59 ezer milliárd dollárt hagynak hátra a vagyonosok örököseiknek.

A kérdést tovább árnyalja, hogy még a fejlett piacgazdaságokban is a családi vállalkozások 30-35 százaléka egyszerűen nem éli túl a korábbi prosperáló formájában a váltást – a magyarországi helyzet pedig valószínűleg még kedvezőtlenebb. Mérések úgy találják az érintett családi cégek egyharmadánál az a terv, hogy a vezetést egy fiatalabb családtag veszi át, míg egy másik harmad külsős vezető felkutatásában reménykedik. A generációváltás megtervezése, valamint az átadási stratégia megalkotásához tehát nélkülözhetetlen a szakmai segítség.

Együtt könnyebb

Mivel minden családnak egyedi irányítási stílusa van, nem illik mindenkire egy bevett üzleti modell. Ebben tudnak segíteni a privátbanki tanácsadók és a family office szolgáltatók – véli Karagich. Azon cégeknél ahol az irányítás egy kézben összpontosul nehézségeket okozhat a kivonulás. Ezt nem kell szégyellni, mindenki nyer azon, ha professzionális jogi és adózási segítséget vesz igénybe a cég vezetője.

A nemzetközi tapasztalatok szerint a privátbanki szolgáltatók és a family office-ok a folyamat során egymásra vannak utalva: miközben ugyanis az előbbiek nem tudják felvenni a versenyt a leggazdagabb családok vagyonkezelésével foglalkozó family office-okkal, ha azok élnek komparatív előnyeikkel, mégis rákényszerülnek a privátbankokkal való kooperálásra, mivel nem tudnak minden szolgáltatást maguk nyújtani (egy ilyen fontos tényező a hitelezés). A bankok számára pedig az nehezíti a helyzetet, hogy alapvetően a vagyonkezelésre fókuszálnak, miközben az ügyfelek mélyebb, komplexebb szolgáltatásokat várnak el. Mindezek miatt egyre nagyobb szükség van arra, hogy a bankok jobban megismerjék a leggazdagabbak szokásait és elvárásait egyaránt.

Új szerepben a privátbankárok

A piaci trendek is a privátbankárok kezére játszanak. A közeljövőben ugyanis a személyi bankárok szerepe minden prognózis szerint megváltozik, hiszen a korábbi funkcióik egy részét (riportolás, termékismertetés, értékesítés-előkészítés) egyre hatékonyabban lehet digitálisan ellátni. Miközben a robottanácsadók hasznos segítők külföldön már most is, a privátbanki szolgáltatást igénybe vevő vagyonos rétegnek szüksége van arra is, hogy pénzügyei komplexebb rendezéséről szakemberekkel is konzultáljon. Így az a feladat vár a privátbankárokra, hogy egyfajta pénzügyi elit alakulattá válva akár a befektetési döntés “human touch” támogatásában, akár adózási, alternatív befektetési vagy öröklési kérdésekben is rendelkezésre álljanak.

Az öröklést amúgy hagyományosan nagy kihívás kezelni a privátbanki szolgáltatók számára. Hiába bankolt ugyanis egy ügyfél akár húsz-harminc évig ugyanazzal a bankárral, nincs rá garancia, hogy az örökös is majd őt választja. A váltást (next generation) manapság több más változás is nehezíti. A hatvan év feletti és a harminc év alatti korosztály hozzáállása és igényei közötti látványos különbséget technikai oldalról jól jelzi, hogy például a fiataloknak más kütyük, alkalmazások számítanak természetesnek, miközben gyakran amúgy is komoly különbségek lehetnek értékrendben, világnézetben, a befektetések pszichológiájában. Az alkalmazkodást pedig manapság jócskán megkönnyíti, hogy a magyar private banking szektor történetében soha nem történt ekkora fejlesztés és ennyire koncentráltan, mint manapság, amikor egyszerre kell megfelelni a MiFID II, a digitalizáció és a fintech versenytársak okozta kihívásoknak.

Megosztás

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Beszámoló a májusi webklubról

A klub első részében Schiller Márk arról beszélgetett tagjainkkal, hogy magánemberként hogyan élik meg a járványt, milyen generációs különbségeket fedeztek fel a karanténban és a