NextGen vagyok, mi lesz velem? – a generációváltás Németh Márton szemszögéből

Márton a pályafutását friss diplomával és nyelvvizsgával raktárosként kezdte, ami fontos állomás volt az életében, majd lépett felfelé a szamárlétrán, először osztályvezető, majd áruházvezető pozícióig jutott. Ezután beszerzőként, végül gyártástervezőként vállalt munkát az autóiparban, majd több éves multis tapasztalatot követően került a Sipospackhoz.

Ha vizsgáljuk a generációváltás folyamatát, mindig meg kell néznünk, hol tart az adott cég az életgörbéjén. Felszálló vagy épp leszálló ágban van? Ez kulcskérdés a tekintetben, hogy milyen lépéseket kell megtennie az új generációnak, hogy sikerre vigye a vállalkozást. A felszállóágban történik a multisodás, vagyis a funkcionális szervezeti felépítés kialakítása, a folyamatok standardizálása, a leszállóágban pedig tudni kell fordítani a túléléshez, mert itt, ami nem fejlődik, az hanyatlásnak indul. A felszállóágban érdemes az utódokat más vállalatokhoz küldeni tapasztalatot szerezni. A leszállóágban a 2. generáció nem biztos, hogy sikeres tud lenni, hacsak nincs valami különösen innovatív ötlete, új technológiák vagy új ismeretek tekintetében. A Sipospack számára az I Print 4 You hátráltatta az anyacég funkcionális felépülését, az új cégben is ki kellett alakítani a folyamatokat. Sok időt és energiabefektetést igényelt egy ilyen kis cég magasabb szintre való felhozása úgy, hogy az iparágban is hullámvölgy van. Egyszerre kell a standard folyamatokat kialakítani és egyben stratégiát is váltani, ez nehezíti a feladataikat.

Most úgy gondolják, hogy a megfelelő stratégiai döntésekkel ki lehet hozni az iparági hullámvölgyből a céget. Erre jelenleg több ötletük is van:

  1. Iparágon belül egy teljesen új technológiával próbálkoznak, új gépet vásárolnak. Ezt a döntést még Gyula és Márton közösen hozzák meg.
  2. Tervezik a belső diverzifikált portfólió kialakítását, ez már Márton feladata lesz a következő időszakban. Pl. a GDP 2%-át lefedő, szűkülő csomagolóiparról középtávon beszállhatnának az autóiparba is, ami a GDP több, mint 20%-át fedi le és folyamatosan növekszik.
  3. Kisebb projektek megvalósításával, kisebb üzleti lehetőségek felkutatásával a több lábon állás irányába is lépéseket tesznek folyamatos háttérmunkával.
  4. Ha pedig a terveikből semmi nem jön össze, akkor fontolóra kell venni a cégeladást és a teljes profilváltást.

Márton véleménye szerint az elhúzódó generációváltás erősíti a konfliktusokat a generációk között. Konkrét célok megfogalmazása szükséges a generációváltás gyors lezajlása érdekében, ha nincs kitűzve konkrét időintervallum, akkor a generációváltás mindenki számára egy soha véget nem érő, emberi kapcsolatokat naponta mérgező teherré válik.

 

Tippek a sikeres és gyors generációváltáshoz:

  1. Nincs tökéletes helyzet, kezdd azzal, amid van!
  2. 5000 óra gyakorlati tudás szükséges (~2 év) az átvételhez, ezt az időt arra is érdemes felhasználni, hogy megvizsgáljuk a kompetenciáinkat, vagyis önvizsgálatot tartsunk. Márton például a pénzügy (mérlegképes könyvelő) felé tesz lépéseket.
  3. Minden nap csinálni kell valami olyat, amihez nincs kedvünk.
  4. Ki kell dolgozni a generációváltás stratégiáját. (autokratikus-demokratikus) Általánosságban elmondható, hogy az első generáció nem akarja átadni a stafétabotot. Általában az idő segít ezen, amikor az idősebb meggyengül, a fiatalabb pedig megerősödik. De a változást sajnos halál is okozhatja. Az első generáció általában autokratikus módon vezet, a demokratikus menedzsment módszerek alkalmazása inkább a 2. generációra jellemző. Kérdésként merül fel tehát: Hogy tud egy autokratikus stafétabotot átadni egy demokratikusnak? Sajnos nehezen, hiszen a vezetési módszerekben ritkán értenek egyet, az autokratikus stílus egy rövid távon hasznos, kis cégeknél sikeresen alkalmazható módszer (one man show), ami sajnos egy cég növekedésénél hosszú távon a legnagyobb visszatartó erő. A demokratikus vezetés képes kontroll számok alapján, objektíven, felelősségi- és döntéshozói jogkörök átruházásával menedzsmentet építeni és azt sikeresen működtetni. Önmagunkat ezért mindig vizsgálni kell.

 

Áldás vagy átok?

A családi vállalkozásnak köszönhetően az alkalmazotti létből ki lehet törni, de ez egyben óriási felelősség is. Az örökség továbbvitele, amit a szüleink hagytak ránk, a legnagyobb teher minden másodörökösnek. A siker keveseknek adatik meg. Mindig meg kell fogalmazni, hogy mit szeretnénk csinálni, ezt pedig rögtön az elején tisztázni kell, hiszen kényszerből nem szabad végig vinni egy életet. Ki kell magunkat próbálni több területen is, minden nap szükséges tenni valamit a korai kiégés megelőzése ellen.

 

A Sipospack Kft. még Sipos Gyula és felesége 100%-os tulajdonában van. Márton felesége, Ildikó jelenleg gyesen van, feleségének öccse, Balázs pedig a főiskola mellett, a Sipospackban dolgozik. A család jelenleg a teljes autonómia irányába tesz lépéseket, igyekeznek kiküszöbölni az alá-fölérendeltségi viszonyok kialakulását, ezzel biztosítva a több lábon állás biztonságát és szabadságát.

Megosztás

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Beszámoló a májusi webklubról

A klub első részében Schiller Márk arról beszélgetett tagjainkkal, hogy magánemberként hogyan élik meg a járványt, milyen generációs különbségeket fedeztek fel a karanténban és a