Mindössze hat bizalmi vagyonkezelőt tart nyilván a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s további egy cég kérelme áll felügyeleti engedélyeztetés alatt. Ennyien teljesítették az üzleti jellegű bizalmi vagyonkezeléshez szükséges, meglehetősen komoly tárgyi és személyi feltételeket. Egyebek mellett azt, hogy a bizalmi vagyonkezelőnek legalább háromféle szakemberrel – közgazdásszal, jogásszal, könyvvizsgálóval –, minimum 70-70 millió forint saját tőkével és pénzügyi biztosítékkal kell rendelkeznie. Mindezeken túl vannak elvárások az informatikai és nyilvántartási rendszerre vonatkozóan is, a kezelt vagyonelemekről pedig auditált nyilvántartást kell vezetni. A bizalmi vagyonkezelő lehet kft, zártkörű részvénytársaság, külföldi cég fióktelepe vagy ügyvédi iroda.
A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy a tulajdonos – akár cég, akár magánszemély – a vagyonát egy vagyonkezelőre bízza, aki azt az általa meghatározott feltételek teljesülésekor adja csak tovább a megjelölt kedvezményezettnek, az esetek többségében az utódainak. A vagyon sorsának tervezhetőségében az első lépcső a végrendelet, a következő, ennél jobb megoldás pedig a bizalmi vagyonkezelés – érzékelteti blogjában Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Ha ugyanis működő vagyonelemekről, cégekről van szó, a bizalmi vagyonkezelés biztosítja a folyamatos működést, hiszen rendelkezik a vagyonelemek sorsáról. A bizalmi vagyonkezelés külföldön bevett módszer – őshazájában, Angliában például már több évszázada működik –, Magyarországon viszont csak a 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv adott zöld utat e tevékenységnek. Egy bizalmi vagyonkezelő működhet üzletszerűen – ilyennek akkor tekinthető, ha egy évben legalább két megbízása van. Ez esetben a működéséhez engedélyt kell kérnie az ilyen intézmények felügyeletét ellátó MNB-től.
A nem üzleti jellegű bizalmi vagyonkezelés feltételei egyszerűbbek, nincs tőke és személyi követelmény, a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is lehet ugyanaz, de egy évben csak egy ilyen szerződése lehet a vagyonkezelőnek. A közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt szerződést jelenteni és csatolni kell az MNB felé, a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett adataival együtt.
Tipikus példája a bizalmi vagyonkezelésnek, amikor az üzleti életből érkezik valaki a politikába: külföldön jól megfigyelhető az a gyakorlat, hogy ha korábban nem is, de a politikai szerepvállalás idejére az összeférhetetlenség elkerülésére az érintettek vagyonukat egy vagyonkezelőre bízzák – hívja fel a figyelmet Kalocsai Zsolt.