Több képzett szakember kell
A Brit Királyi Mérnökakadémia feje, Philip Greenish a Financial Timesban hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi tendenciák mellett 2020-ra mintegy 1,25 millió (!) szakemberrel lesz kevesebb a szükségesnél – csak az Egyesült Királyságban. A USA Nemzeti Tudományos Testülete által közölt adatok szerint az uniós diákok mindössze 17 százaléka választ mérnöki, matematikai vagy számítástechnikai szakot, miközben Dél-Koreában a fiatalok 29 %, Kínában és Taiwanon 31 % százaléka indul ilyen képzéseken.
Több forrás kell
Az AT Kearney fent említett tanulmánya kiemeli: “Noha az EB hivatalosan is elismerte a technológia szerepét a kontinens fejlődésében, versenyképességében, a jellemzően felmerülő szociális kihívások megoldásában, a politikacsinálók még mindig nem tettek eleget annak érdekében, hogy megállítsák az európai high-tech szektor hanyatlását.”
Az EB iparért és vállalkozásokért felelős elnök-helyettese, Antonio Tajani így foglalta össze a helyzetet: “Jóideje cél, hogy 2020-ra az európai GDP 20 százalékát az ipar adja – e cél teljesülésétől Európa még igencsak messze van.”
●●●
Az EB a fenti kihívások megválaszolására hozta létre a Horizon 2020 programot, ami paradigmaváltást hoz az innovációs kutatástámogatás terén: 30 százalékkal több forrást tettek rá (a teljes keret több mint 80 milliárd EUR), s nemcsak az alapkutatás, hanem az alkalmazott kutatás terén is támogatást kínál Európa legjobbajinak.
A Horizon 2020 egyszerűbb és célzottabb, mint elődje.
A Horizon 2020 azonos szabályokat alkalmaz minden területen – könnyebb lesz pályázni, rövidebb elbírálást, kevesebb papírmunkát és ritkább auditot ígér Brüsszel azzal a nem titkolt céllal, hogy így a KKV-kat is érdekeltté tegye.
A Horizon 2020 ugyanakkor jóval egyégesebb, mint az FP7 volt. Egy közös ernyő alatt kezeli az EU-szintű kutatási-innovációs támogatásokat, a kímagasló alapkutatástól egészen az innovatív termékig, szolgáltatásig.
Elsődleges szempont a kíválóság. Támogatást kaphat egy nemzetközi rangú tudós, hogy maradjon itt, Európában, s az unió területén vigye végig kockázatos, de ígéretes kutatását. Forráshoz juthat egy iparág is, amennyiben segít megőrizni Európa piacvezető szerepét valamely kulcsfontosságú technológia terén. Esélyesen pályázhat egy széles körű együttműködésre épülő kutatási projekt is, feltéve, hogy eszközt biztosít az Unió fejlődését hátráltató szociális kihívások megoldására.
A lényeg: az európai hozzáadott érték. Ez megköveteli a szakemberektől, hogy elhagyva elefántcsont tornyaikat együtt tegyenek a kontinensért. A projektek hosszú távú, EU-léptékű pozitív hatása lesz a legfőbb mérőpont a támogatások odaítélésénél.
Az egyszerűsítés, a találmányok gyors piacosítása üzleti körökben is jól eladhatóvá teszi a HORIZON 2020 koncepciót. A legígéretesebb iparágak üzlet-vezérelt kutatási-fejlesztési tevékenységét kívánják forráshoz juttatni, és ebben a körben nyílik meg a lehetőség a KKV-k számára is az SME Instruments és az új finanszírozási opciók, a kockázatmegosztás és a kockázati tőke működtetése révén. Szakterületeken és tagországokon átívelő problémák kerülnek a fókuszba, ezért az interdiszciplinaritás meghatározó szempont lesz a HORIZON 2020-ban. Közel 8 milliárd eurót különítettek el olyan fejlesztési témákra, mint: üzemanyag-cellák és hidrogén, aeronautika, bio-alapú ipar, elektronika, az öregedő népesség, a nyomorból fakadó megbetegedések, méréstechnikai kutatás vagy a KKV-fejlesztés támogatása.
Mivel a Horizon 2020 célja a legeslegjobbak támogatása, természetesen a jövőben is (sőt, a jövőben még inkább) versenyeztetni fogja a forrásokért a projekteket. A kutatás-fejlesztés helyi mutatói szerint Közép-Kelet- és Dél-Európa egyelőre kevéssé használja ki innovációs erőforrásait, hátránnyal indul, s inkább a nagy kontributorok konzorciumi partnereként, mint önálló projektekkel érhet el érdemi eredményeket.
ÖSSZEFOGLALVA: Noha a projekt-támogatás mértéke nagyvonalú, tömegével érkeznek be a pályázatok, s így hatalmas lesz a forrásért folytatott verseny. A Bizottság kitartóan állítja, hogy ezentúl is országfüggetlenül, részrehajlás nélkül (születnek majd döntések, de nem árt észben tartani, hogy eddig jellemzően a „régi motorosok”, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Spanyolország nyerte el a K+F+I források javát. A program az innovációt tágan értelmezi – bármely új termék vagy folyamat nyerhet támogatást, ugyanakkor bizonyos szektorok – mint pl. az energia hatéknyság, a hulladék újrahasznosítás, az élelmiszer-biztonság vagy az egészségügy – különösen jó esélyekkel indulnak majd.
Szerző: Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója