Azok a tulajdonosok, akik épp a következő generációnak tervezik átadni a kontrollt, személyes nyomás alatt állnak a vállalat és a család hosszútávú jövője és a mindennapi lehetőségek szorítása között. A családi dinamika, a folyamatosan változó piaci kihívások vagy lehetőségek, és a kulturális beidegződések közötti egyensúly megtalálásához a jogalkotó az elmúlt fél évtized során igyekezett a területen nagyobb múlttal rendelkező jogrendszerek példáit felhasználva megfelelő eszköztárat is biztosítani.
Első lépésként 2014-ben bevezetésre került a jogrendszerbe az angolszász trust-ok mintájára létrehozott bizalmi vagyonkezelés jogintézmény, majd 2019-ben került sor a német Privatstiftungok példáját követve a vagyonkezelő alapítványok szabályozására. Ezeket a lépéseket annak a felismerése generálta, hogy pusztán a tulajdonosok szándéka a vállalkozásaik feletti családi tulajdon, illetve kontroll megtartásáért önmagában még nem jelent garanciát arra, hogy a vállalkozás túléli a következő évtizedeket. A köznyelvben családi alkotmányként ismert írott konszenzus plasztikus példa erre. A család által megfogalmazott keretek és az együttműködés elveinek megszövegezése csupán az első lépés lehet egy következetes, kikényszeríthető és időtálló vagyoni struktúra felállításához.
„A tulajdonosok legfőbb prioritásaként szem előtt tartott családi és vagyoni kohézió, fenntarthatóság a tapasztalatok alapján mindaddig csupán hangzatos jelszavak, amíg ezeket az elveket megfelelő jogi és pénzügyi keretek között nem szabályozzuk. Az angolszász és német jogrendszerek évszázados tapasztalatainak felhasználásával megalkotott vagyonvédelmi eszközök tartalommal való megtöltése és hazai vagy külföldi alkalmazása éppen azért jelentheti a kulcsot egy családi vállalkozás és azon keresztül a magánvagyon sértetlenségéhez, mert rugalmasságuk mellett képesek a szükséges stabilitást és jogi védelmet is biztosítani” – jegyzi meg dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.
A magyar vállalkozó családok körében eddig lezajlott nemzedékváltási folyamatok jelentős hányadában alkalmaztak olyan eszközöket, amelyek figyelembe vették a család sajátos dinamikáit, az egyes szereplők nem egyenlő mértékű bevonódását. Ezek az eszközök lehetőséget teremtettek a különböző személyes élethelyzetek hathatós kezelésére is. A családi vállalatok alapítót követő életciklusait a hazai köznyelvben jellemzően a szerint könyvelik el sikerként, hogy egy adott vállalkozást az alapító leszármazói vezetnek a továbbiakban vagy sem. Ezzel ellentétben a tapasztalatok távolról sem erősítik meg az ilyen alapon nyugvó megkülönböztetést.
Jellemző ugyanis az elmúlt évek ismert, generációváltáshoz kötődő tőketranzakcióira, hogy egy családi vállalkozásban a gyerekek vagy unokák generációja már nem képes, vagy nem akar tevékenyen részt venni a vállalat tevékenységében, ezért professzionális menedzsment kezébe adják a vezetést. Sok esetben tulajdoni részesedést is a rendelkezésükre bocsátanak, amely a hosszútávú motivációjukat és a vállalkozáshoz kötődő lojalitásukat erősíti. Vannak azonban olyan példák is, ahol az alapító leszármaottai jelentős piacok megszerzése, a termékpaletta szélesítése vagy további erőforrásokhoz és tudáshoz való hozzáférés érdekében meghatározott részesedést értékesítenek a vállalatból egy stratégiai befektető részére, akivel közösen, ún. joint venture struktúrában tudnak együttműködni.
„A közelmúlt családi vállalkozásokat érintő jelentős méretű és kisebb tőketranzakcióit követően is az a tapasztalatunk, hogy egy megfelelő szakmaiságot képviselő menedzsment felállítása és bevonása, vagy egy részbeni értékesítés egy valódi hozzáadott értéket nyújtani képes társtulajdonos felé akár hatékonyabban is biztosíthatja a családi vállalkozás hosszútávú növekedését. Ezeknek az alternatíváknak az alapos vizsgálat nélküli elvetése, vagy a rendelkezésre álló jogi eszközök ismeretének hiánya számos esetben jelentette a családi tulajdonban maradó társaságok leszakadását az üzleti versenyben” teszi hozzá dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda tranzakciós üzletágát vezető partnere.
A közelmúlt utódlási tőketranzakcióinak gyakorlati tapasztalatairól, a családi vállalkozások fenntarthatóságáról és az ezt támogató, elérhető jogi eszközökről többet is megtudhat a Portfolio és a Hiventures Deloitte Private és Deloitte Legal által támogatott tőkefinanszírozási konferenciáján 2019. október 17-én.