A low-touch economy jellemző most a gazdasági környezetre, ritkák az érintkezések. Úgy kell a szolgáltatásokat és termékeket kialakítani, hogy minél kevesebb érintkezés legyen az értékesítési láncolatban. Terjed a digitalizáció, de ki digitalizálja a céget, a CEO, az IT manager vagy a vírus? Eddig a hatékonyság volt a fókuszban, ma a sikeres értékesítéshez digitalizálódni kell. A technológia nem vírusérzékeny, bírja a nyomást. Mindenki elözönlötte az Internet-et, rengetegen használják a Zoom-ot, mégsem akadozik. A mi képességeinknek is gyorsan kell fejlődnie. A nagyszülők is tudnak ma már videó konferenciázni, hogy lássák az unokáikat.
Másként kell a bizalmat is kezelni, hiszen már a cipőt is Interneten rendeljük. Milyen megatrendek figyelhetőek meg az egyes iparágakban?
Rózsa Tamás: Az építőiparban, ami eddig azonnal kellett, most nem is olyan sürgős, lelassult a világ.
Schiller Márk: Az autóiparban a teljes ellátási lánc leállt, ilyen még soha nem volt az életben. Alkatrészutánpótlás sincsen és nem tudni, mikor indul újra.
Boross Dávid: Az emberek szokásai megváltoztak a több otthonlétnek köszönhetően. Ez másra irányítja az emberek figyelmét. Nemcsak a családon belüli erőszak nő, hanem a családon belüli boldogság is.
Ambrus András: a másolástechnikában elmondható, hogy az otthoni tintasugaras nyomtatók iránt nőtt meg az igény.
Kürti Tom: Amíg abban hiszünk, hogy a világ vissza fog épülni, a tőzsdék is jobban működnek. Miben érdemes tartani ma a vagyont? Fel vagytok-e készülve arra, hogy sokáig tart ez a helyzet? Hozzáfértek-e az értékeitekhez?
Rózsa Tamás: Ma anyagba érdemes leginkább fektetni, hiszen vállalkozók vagyunk, anyaggal dolgozunk, az stabilabb, mint a tőzsde. Ahogy a Forint árfolyam romlik, az anyagba fektetett pénz felértékelődik. Az ellátási láncok leállásával is emelkedik az anyagok értéke.
Varga Szabolcs: Néha eléggé írracionálisan viselkedik az aranypiac, 200 dollárt ment lefelé, amikor már látszódtak a problémák. Aranyat érdemes tartani, de inkább fizikai formában. Értékpapírok esetén figyelni kell, hogy a mögöttes fedezetben ténylegesen van-e arany.
Fülöp Szabolcs: A diverzifikáció jelentősége ebben a viharos környezetben még inkább megnőtt.
Kürti Tom: Ha összehasonlítjuk a jelentős iparágakat, jól látszik, hogy egyszerre mindenkit sújtott minden, de a különböző iparágak máshogy viselkedtek. Második helyen a legmélyebbre a közművek kerültek, de a 3. legmagasabb helyen kötöttek ki végül. A telekommunikációs szektor legalulról indult és följebb jutott. Bármennyire is diverzifikálsz, sehogy sem tudsz jól kijönni. Az amerikai tőzsdén jegyzett 500 legnagyobb értékű vállalat közül nagyon kevesen növekedtek értékben az elmúlt 3 hónapban. A Microsoft, az Amazon, a Woolmark, az orvosi-biológiai kutatócégek és a Zoom-ot birtokló cég is pozitív növekedést mutattak, a Google és a FB viszont nem!
Milyen lépéseket érdemes tenni a különböző iparágakban? A bankolás és utazás a leginkább visszaesett szektor, az egészségügy, a logisztika, a kiskereskedelem, a védelmi szektor és az étel-ital kereskedelem kevésbé zuhant, de minden ágazat mínuszban van.
Boross Dávid: így jól látható, milyen túlfogyasztás volt eddig minden területen.
Fülöp Szabolcs: eddig csak a zöld aktivisták nyomták a csengőt, de most végre mindenki látja a problémát.
Holman Péter: az ingatlan, mint befektetési eszköz, fontos terület lesz a következő időszakban. A likvid tőkével rendelkező vállalkozóknak nyitott szemmel kell majd járniuk, hiszen a hitelből vásárló vevők eltűnnek, vásárláskor nem lesz konkurencia.
Kürti Tom: Nem elég csak az adott iparágat vizsgálni, mert az iparágakon belül is nagyok az eltérések. Minél nagyobb egy cég, annál jobb esélye van most a túlélésre.
Boross Dávid szerint azonban a tehetetlensége is annál nagyobb.
Kürti Tom: Az Adidas csődöt jelentett és rögtön kapott egy nagy hitelt a német államtól. Az államok nem fogják hagyni csődbe menni a nagy vállalatokat. Ez az előző válságnak köszönhető, amikor rájöttek, hogy nem lett volna szabad hagyni csődbe menni a Lehman Brotherst.
A különböző államok finanszírozási formái nagyon különbözőek: Amerika elsősorban az embereket, Európa főként a cégeket (és azon keresztül az embereket) támogatja.
Boross Dávid: A középméretű vállalkozások vannak a legnehezebb helyzetben, a néhány száz fős cégek, mert őket az állam nem fogja megmenteni, de nem is elég kicsik a rugalmas reagálásra.
Makra József: mindenhonnan azt halljuk, hogy az állam ugyanannyi munkahelyet fog létrehozni, mint amennyi elveszik a válságban. Kérdésként felmerül, hogy miért nem a meglévőket akarják megmenteni? Itt kezdődik a probléma, pont a közepes vállalatoknál, mert a mikro vállalkozások valahogy átvészelik, a nagyokat pedig megmentik.
Kürti Tom: a Family Business szervezetek most sokat lobbiznak a világ minden részén.
Fülöp Szabolcs: Magyarországon egyértelmű gazdaságpolitikai trend, hogy ipart telepítsünk vissza Nyugat-Európából, vagyis a munkahelyteremtést további gyártókapacitásokkal képzelik el. A multiknak óriási támogatásokat fognak adni, a lobbizás itthon ezen nem fog tudni segíteni.
Kürti Tom: Egy felmérés során 110 vállalatvezetőt kérdeztek meg, hogy mibe fektetik az energiájukat? Az eredményből világosan látszik, mindegy, hogy kis-, közép- vagy nagyvállalatról beszélünk, a vezetők mindenütt a legtöbb energiát új termékek, tevékenységek indításába és a jelenlegi folyamatok átalakításába fektetik. Izgalmas kérdés, hogy baj esetén hogyan tervezünk újra? A 2008-as válságot követően sok tanulmány született a családi vállalatokról, melyek bebizonyították, hogy a családi vállalatok válságállóbbak. A családi „ezüstöt” ugyanis válság idején visszahelyezik a cégbe annak érdekében, hogy a munkaerőt felkészítsék a piac visszatérésére, szemben a multikkal, akik ilyenkor elbocsájtják a munkaerőt.
Magyar Kata: A retorika is megváltozott. Most az halljuk kormányzati oldalról, hogy a piacgazdaságnak kell megoldani a piaci viszonyokat, vagyis mindenkinek magának kell kitalálnia a megoldást. Viszont úgy tűnik, hogy végre elkezdték meghallgatni a munkavállalókat és az adótanácsadókat is.
Balogh Miklós: bányászati iparvállalatként, alapanyagfeldolgozóként megfigyelték, hogy az építőiparban az új trend most a természetes anyagokhoz való visszanyúlás. Az USÁ-ban ma már maximalizálják az épületek üveghomlokzatainak méretét és előírják a kő használatát az építkezéseknél. Felpörgött náluk a piac, az elmúlt 2-3 hétben óriásit növekedett a kereslet a természetes építőanyagok iránt. Értékesítőket kell folyamatosan felvenniük. Jobban kellene a kormányzat és a nyilvánosság felé kommunikálni a családi vállalatok jelentőségét, hiszen rájuk lehet igazán a jövőt építeni. Azoknak a termékeknek és iparágaknak a szerepe nő meg, akik lokálisan, hazai erőforrásokból épülnek fel.