1. Az MKIK a 2014-2020 időszakra vonatkozó költségvetési keret súlypontjainak kialakítását stratégiai feladatnak tekinti. A súlypontokra építve lehet közelebbről meghatározni, hogy milyen tartalommal kívánnák megtölteni a kamarák a kormányzati akció- és intézkedési terveket és programokat.
2. Az MKIK a legfontosabb stratégiai célkitűzésnek a gazdaság dinamizálását tartja a növekedés fenntarthatóságára és a versenyképesség javítására alapozva.
3. A források a következő tervezési időszakban is szűkösek lesznek, ezért elemi követelmény, hogy a majd megnyíló uniós források jelentős része a gazdaságban hasznosuljon. Minden eszközt – így a kamarai csatornákat is (Eurochambres) – latba kell vetni, hogy ennek érvényt szerezzünk.
Nagyobb eséllyel csak akkor indulhatunk, ha tervezett fejlesztéseink, terveink, programjaink, projektjeink közvetlenül kapcsolódnak az eddig megismert – az uniós tervezetekben az Európa2020 stratégia céljaiból levezetett – ún. tematikus célok valamelyikéhez. Ez a kapcsolódás követelményként jelenik meg.
A tizenegy tematikus cél a következő: 1. kutatás, fejlesztés, innováció, 2. infokommunikációs technikák fejlesztése, 3. kis- és középvállalkozások fejlesztése, 4. az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállás, 5. a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, 6. környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság, 7. közlekedésfejlesztés, 8. foglalkoztatás fejlesztése, 9. társadalmi befogadás és szegénység elleni küzdelem, 10. oktatás fejlesztése, 11. intézményi kapacitás fejlesztése.
A tematikus célok meghatározzák és egyben behatárolják a mozgásteret. A kifejezetten gazdaságfejlesztési tartalmú célok mellett a többinél is léteznek olyan szegmensek, amelyek gazdaságfejlesztési vonzatúak – ezeket is meg kell ragadni. A célok megvalósítása széles körű eszközrendszert feltételez – pályázati kiírásokat, pénzügyi instrumentumokat (kamattámogatás, garanciaalapok) stb.
4. A köztestületként működő kamarának négy területen – a stratégiaalkotásban, az ingyenes tanácsadásban, a források közvetítésében, a gazdasági hatás elemzésében – lenne szerepe a 2014-2020 közötti uniós tervezési időszakban. Különösen fontos az ingyenes tanácsadás kialakítása, mintegy a regisztrációs díj fejében nyújtott ellenszolgáltatásként.
5. A belső intézményrendszert le kell egyszerűsíteni, és csak a brüsszeli minimum teljesítésére kell szorítkozni. El kell érni, hogy a lehető legegyszerűbb formában írják ki a pályázatokat és írják elő az elszámolást. Biztosítani kell, hogy a pályázók a kiírt feltételek teljesítésével gyakorlatilag automatikusan válhassanak a támogatás alanyává.
Fontos feladatunk a stratégia kialakítása, az MKIK részvétele a tervezési folyamatban. Ezért kérem, hogy az 1-5. pontban foglaltakkal kapcsolatban fejtsék ki véleményüket, és tegyenek –lehetőség szerint minél konkrétabban megfogalmazott – javaslatokat a felhasználás irányaira, a javasolt programokra, a lehetséges pályázatokra. A tematikus célok közül figyelmüket alapvetően a K+F+I, az infokommunikációs technikák fejlesztése, a KKV-k fejlesztése, a foglalkoztatás és az oktatás fejlesztése célokra összpontosítsák, nem tévesztve szem elől a többi cél gazdaságfejlesztési leágazásait sem.