Összetett kihívás elé néz az, aki egy sikeres családi vállalkozás vezetésének átvételére szánja el magát: elméleti és gyakorlati felkészültsége, vállalkozói és vezetői kompetenciái mellett rendelkeznie kell még egy fontos tulajdonsággal, nevezetesen a munka és a családi élet dinamikájának megfelelő összehangolására való készséggel. Hogyan tud e kihívásokra felkészülni egy családi vállalkozás jövendőbeli utódja? Milyen módon tud együttműködni két nemzedék képviselője a generációváltás folyamatában? Ezekre a kérdésekre keressük a választ dr. Vámosi Róbert ügyvéddel, a dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda szakértőjével és Bagdi Lajos adószakértővel, a Niveus Consulting Group vezető partnerével.
Hogyan készülhet fel az utód az említett kihívásokra?
Thomas Edison szavaival élve, a tehetség „egy százalék inspiráció és kilencvenkilenc százalék perspiráció”. Lehet valaki személyiségéből fakadóan rátermett vállalkozó, ha a készség mellé nem társul tanulásra való hajlandóság és szorgalom. Rendelkezhet egy családi vállalkozás utódja nagyszerű ötletekkel a jövőt illetően, ha nem fektet időt a vállalkozás múltjának és jelenbeli történéseinek, folyamatainak megértésébe. Egy vállalkozás sikereket és kudarcokat jelző mérföldköveinek tanulmányozása során hasznos problémamegoldó stratégiák szűrhetőek le ugyanis a váratlan események vagy a konfliktusok kezelésének metódusát illetően. Egy bölcs utód ugyanis figyelembe veszi az előző nemzedék rutinjának, szakértelmének és tapasztalatainak, vagyis elméleti- és gyakorlati tudásvagyonának összességéből létrejött szilárd alapot, és képes erre az alapra építeni saját vállalkozói és vezetői működését. Az elődök által épített alap megbecsülése abszolút szükséges abban az esetben is, ha a generációváltó egyben paradigmaváltó is szeretne lenni, és saját vezetése alatt egy más irányt, dinamikát képzel el a vállalkozás életében.
Természetesen az új nemzedék sem lehet birtokában minden ismeretnek, ugyanakkor annak felismerése rendkívül fontos, hogy mikor, milyen területeken szükséges szakértői támogatás az üzlet sikeres továbbfolytatása érdekében. Ha ezt időben azonosítják, sok pénz és idő spórolható meg, amelyet így a vállalkozásba tud invesztálni az új generáció.
Miben segítheti az előd az utódot?
Az előd komplex elméleti tudással és rengeteg gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, melyek rendkívül hasznosak az utód számára, s melyek átadása ugyanakkor nem egyszerű feladat. Az előd együttműködésre kész hozzáállása, valamint az utód adaptációs készsége és segítséget elfogadni képes viselkedése nagyban meghatározza a felkészülési idő hatékonyságát. Amennyiben az előd megfelelő idővel az átvétel előtt lehetőséget nyújt az utód számára a vállalkozás napi rutinjában, operatív feladataiban való aktív részvételben, s egyben megfelelő oktatást biztosít a vállalkozás rendszerének áttekintéséhez, hatékony mentor lehet a generációváltás folyamatában. Célszerű egyre nagyobb teret adni a jövendőbeli vezetőnek a vállalkozás minden területén, így a kapott információkat apró pénzre váltva, letesztelheti elméleti tudását, és lehetősége nyílik kipróbálnia magát leendő új szerepében.
Erre ráerősítve számos esetben láttuk, hogy az „on-the-job” tanulás nagyon hatékony tud lenni, azaz az előd mellett folyamatosan tanulja meg az utód az üzletet, a folyamatokat, ismeri meg az üzleti partnereket. Az előd át tudja továbbá adni mindazon pénzügyi ismereteket, amelyek a cég átláthatóságát is biztosíthatják. Az adózás világának folyamatos változására is fel tudja hívni az előd az új generáció figyelmét.
Mire kell kifejezetten odafigyelnie egy családnak a családi vállalkozások dinamikájában? Milyen gyakorlati lépések segíthetnek a család és a magánélet egyensúlyának megőrzéséhez?
Egy vállalkozás hatékony működése és egy család harmonikus, összhangban megvalósuló együttélése magától értetődően különböző dinamikára épül. A családban mint kapcsolatorientált közegben az érzelmek dominálnak, ezzel ellentétben a vállalkozás teljesítményorientált környezet, mely a logikára és a gyakorlatias megközelítésre épül. Megfelelő érzelmi intelligenciára van szükség ahhoz, hogy a két eltérő közegben viselt különböző szerepeket egyidejűleg, ugyanakkor egymástól elkülönítve tudjuk hordozni. Ellenkező esetben felborul a már említett egyensúly, ami frusztrációt és feszültséget eredményez a családtagok között, ez pedig a közös munka hatékonyságának csökkenésével és a családon belüli harmónia sérülésével jár. A rendezetlen családi ügyek könnyen toxikus légkört teremtenek a családtagok közös munkájához, ami egyértelműen nem szolgálja a vállalkozás érdekét.
Mindezeket figyelembe véve komolyan törekedni kell a jó kommunikációra, a nézeteltérések objektív és analitikus megközelítésére. Amennyiben nem sikerül a nézeteltéréseket elrendezni, célszerű – és semmiképpen sem szégyellnivaló – egy külső tanácsadó igénybevétele, aki objektív szemlélőként képes átlátni az említett dinamikák működésében fellépő hibákat, rosszul rögzült viselkedési mintákat és rendezetlen problémákat. Ilyen módon a sikeres családon belüli és munkahelyi együttműködést akadályozó tényezők feloldása a vállalkozás fellendülését fogja eredményezni s nem utolsósorban a magánélet harmonikusabbá válását.
A „work-life balance” fenntartásában valóban segíthet egy külső mediátor, egyúttal a megfelelően kiválasztott szakértői támogató gárda rengeteg terhet le tud venni a családi vállalkozásban a tulajdonosok válláról. Természetesen ez bizalmi viszony, így mindenképpen hosszú távú, kölcsönös megelégedésen alapuló együttműködést kell, hogy eredményezzen.