Csupa titok övezte…

„Büszkék vagyunk rád, köszönjük, Michele” – díszelgett a felirat a Ferrero honlapján, miután Olaszország leggazdagabb, legsikeresebb vállalkozója 89 éves korában a napokban elhunyt. Michele Ferrero olyan édességek atyja volt, mint a Kinder tojás, a Nutella vagy a Tic Tac cukorka. A milliárdos még éppen megérte a 2015-ös Valentin-napot, amikor világszerte szerelmesek milliói vásárolnak egymásnak Mon Cheri csokoládét.

Mélyen megérintett a halálhíre. Vérbeli vállalkozó volt, akit Olaszországban és külföldön is ismertek és szerettek. Itália hálával emlékszik rá – méltatta Sergio Mattarella olasz elnök is a cégvezetőt, aki sokak szerint az olasz ipar egyik példaképévé fejlesztette vállalkozását.

Rejtőzködő életmód

Michele Ferrero 1925 áprilisában az észak-olaszországi Doglianiban született: egy bájos, sajátos hangulatú városkában, ahol a patinás múlt a dinamikus, modern irányzatokkal és életmóddal keveredik. 24 éves korában kezdett dolgozni édesapja, Pietro cégénél, a Ferrerónál, amely egy kis pékségből az évtizedek alatt Európa második legnagyobb édesipari vállalatává nőtt. És amely Michele Ferrerót Olaszország leggazdagabb emberévé, a Bloomberg 2014-es listája szerint pedig a világ harmincadik legvagyonosabb milliárdosává tette. A Forbes szerint ő a világ leggazdagabb „cukros bácsija”, 26,5 milliárd dollárra becsült vagyonával pedig a milliárdos világranglista 23. helyezettje.

Az üzletember mindvégig rejtőzködő életet élt. Sem iskoláiról, sem arról nem találni információt, hogy hol és mivel töltötte a családi vállalkozás előtti éveket. Ami a magánéletét illeti, 1962-ben vette feleségül Maria Franca Fissolót, akitől két fia született: Giovanni és Pietro.

Ha meg is jelent a nyilvánosság előtt, Michele Ferrero jellegzetes sötét szemüvegét viselte. Annyit azonban biztosan tudni róla, hogy buzgó katolikus volt, évente ellátogatott például a franciaországi Lourdes városába. A Pireneusok lábánál fekvő település fontos zarándokhely, a legenda szerint ugyanis Szűz Mária itt jelent meg többször is Bernadette Soubirousnak, aki később apáca lett, majd 1933-ban szentté avatták. A Guardian 2011-es riportja szerint a Ferrero minden gyárában és irodájában áll egy Madonna szobor, mert hogy Michele Ferrero gyakran mondogatta:

“ Nélküle nagyon keveset tehettünk volna.

Jó viszonyt ápolt a szalézi renddel is. Élete utolsó szakaszában személyes barátság fűzte például Pascual Chávezhez, a férfi szerzetesrendet megalapító Bosco Szent János kilencedik utódához. „Mindig feltűnt nekem egyszerűsége, gondolatainak és értékrendjének tisztasága és elkötelezettsége” – mondta róla Pascual Chávez.

Titok titok hátán

Michele Ferrero volt az első olasz iparos, aki a második világháború után külföldön is édesipari gyárakat és kereskedelmi irodákat nyitott. Ebben a munkában nagy segítségére volt felesége – olvasható a Ferrero magyar honlapján. A siker kulcsa az étkezési szokások megfigyelésén és alakításán kívül az volt, hogy Michele bátyjával, Giovannival hatékonyan működő értékesítési hálózatot épített ki.

A Washington Post néhány nappal Ferrero halála után közzétett cikkében „életre kelt Willy Wonkának” nevezi a titokzatos vállalkozót. És ugyan kinek ne ugrana be erről a névről azonnal Roald Dahl híres regénye, a Karcsi és a csokoládégyár, vagy a Warner Brothers 2005-ös hollywoodi szuperprodukciója, a Charlie és a csokigyár Johnny Depp-pel a főszerepben? Arról persze fogalmunk sem lehet, hogy Michele Ferrero tudatosan játszotta-e egész életében Willy Wonka, a zseniális, ám rejtőzködő feltaláló szerepét, vagy tényleg ilyen típus volt. Annyi azonban bizonyos: a milliárdos monacói otthonában saját laboratóriumot tartott fenn, ahol az új termékekkel kapcsolatos kísérleteket folytatott, és atombiztos helyen tartotta például a Nutella receptjét.

2010-ben a Guardian egyik újságírója szerette volna megnézni a Ferrero Piemonte tartományban, Alba városában található gyárát, a vállalat szóvivője azonban azt a választ adta a kérésre, hogy ez lehetetlen. Az pedig, hogy a zsurnaliszta interjút készíthessen a cég valamelyik vezető beosztású munkatársával „rendkívül nehéz lesz”. Az újságírónak végül sikerült kerítenie egy nyilatkozót, aki viszont könyörögve kérte, hogy még véletlenül se írja le a nevét. Azt mondta:

“ Ez a hely olyan, mint a NASA.

Egy évvel később a lap szerkesztőjét, John Hoopert 3 társával körbevezették az üzemben; úgy hírlik, ez volt az egyetlen alkalom, amikor a média képviselői átléphették a csokibirodalom küszöbét. Az újságírók azonban lényegében semmit sem láttak, ami közelebb juttatta volna őket a magyarázathoz, hogy vajon mi folyik a Ferrerónál. Egy dolog biztosnak tűnt: csokoládépatakok nem. És színes cukorkákkal megtöltött termek sincsenek.

Állítólag létezik egy szoba, ahol a cég felső vezetői szinte az egész napjukat az újdonságok kóstolásával töltik. Az újságírók természetesen ennek sem bukkantak a nyomára.

Michele Ferrerót sokan sokszor titulálták zseninek, de ő visszautasította ezt. Bár második keresztneve valóban Eugenio, amely éppen ezt jelenti, csak az édesanyja hívta őt így. Jobban szeret Michele lenni, mondta.

Volt zsákjában minden jó

Az üzletember mindig arra törekedett, hogy másképp csinálja a dolgokat, mint a többiek. Nagyjából ötévente rukkolt elő egy olyan édesipari innovációval, amely aztán az egész világot meghódította: a Mon Cherit 1956-ban, a Kinder csokoládét 1968-ban, a Tic Tac-ot 1969-ben, a Kinder tojást 1974-ben, a Ferrero Rocher-t pedig 1982-ben vezette be.

A Telegraph Ferrero előtt tisztelegve összegyűjtött néhány különlegességet a vállalatról és a vezető terméknek számító Nutelláról. A cég használja fel például a világ mogyorótermésének a negyedét. Pedig a csonthéjas gyümölcsből eredetileg kényszerűségből kezdtek egyre többet adni a csokoládéhoz, a második világháború után ugyanis rendkívül nehéz volt beszerezni a kakaóbabot, és ráadásul drága is volt.

A Nutellát eleinte tömbökben árulták, és a vásárlók felszeletelve tették a kenyérre. Akkor vált kenhető krémmé, amikor Michele Ferrero ötlete nyomán növényi olajokat kevertek a mogyoró–csokoládé-kombinációhoz. A Nutella nevet 1964 óta használják, és a világsikert arató mogyorókrém tiszteletére tavaly még bélyeget is kibocsátottak Olaszországban.

Először kényszerből kevertek mogyorót a csokoládéba, ma ők a világ legnagyobb mogyorótermesztői

Miután a mogyoró ára 2014-ben csaknem 60 százalékkal emelkedett a gyenge termés miatt, a Ferrero megvásárolta a legnagyobb törökországi mogyorótermelőt, az Oltant, így a világ legnagyobb mogyorótermesztőjévé vált. A piac kétharmadát tartja a kezében. Erre szükség is van, hiszen egy 750 grammos Nutella 97 darab mogyoróból készül, és évente több mint 350 ezer tonna fogy belőle – a világon csaknem két másodpercenként vásárol valaki egy üveg Nutellát.

A Ferrero mintegy 34 ezer embert foglalkoztat a világ 53 országában. A céget 2011 óta Michele kisebbik fia, Giovanni vezeti. A család elsőszülött fia, Pietro ugyanebben az évben Dél-Afrikában egy kerékpárbaleset után elhunyt. Éppen a „Dolgozz, teremts, adakozz!” mottójú Ferrero Alapatívány (Imprese sociali Ferrero) továbbépítésén dolgozott. A szervezetet 1983-ban azért hozták létre, hogy a segítségével kulturális és művészeti kezdeményezéseket támogassanak, és gondoskodjanak a vállalat egykori alkalmazottairól. Az alapítvány a világ számos pontján olyan projekteket is működtet – elsősorban hátrányos helyzetű térségekben –, amelyek munkahelyeket teremtenek, és rászoruló gyerekeken segítenek.

“ Michele Ferrero az emberség és az erények bajnoka volt, a mi földink. Hálásak vagyunk, és sokkal tartozunk neki. Reméljük, hogy utódai ugyanolyan gondossággal és stílusban fogják folytatni munkáját – búcsúzott Michele Ferrerótól Giacomo Lanzetti, Alba püspöke.

 

Forrás: vs.hu

http://vs.hu/gazdasag/osszes/csupa-titok-ovezte-a-vilag-legismertebb-csokimilliardosanak-eletet-0222#!s0

 

Megosztás

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Beszámoló a májusi webklubról

A klub első részében Schiller Márk arról beszélgetett tagjainkkal, hogy magánemberként hogyan élik meg a járványt, milyen generációs különbségeket fedeztek fel a karanténban és a