Tatárék nagyszerű vendéglátók – hozzá kell tenni, ez egy olyan gyár, ahol naponta több tonna sütemény készül – egy könnyed tízórai után megismertük a cég és a család történetét. Az elmúlt 30 év pékperspektívájú elbeszélése egyszerre volt szórakoztató és tanulságos. Az eseményeknek megfelelően a félidőben az nextgen vette át a szót és folytatta az alapító atya történetét. A család két kisfilmmel szemléltette az elmúlt években történt fejlesztéseket, majd megnéztünk mindent élőben is.
A gyárlátogtást a “termelési folyamatnak megfelelően” az alapanyagoknál kezdtük. Mint egy jó háziasszonynál itt is rend van a “kamrában”, az alapanyagokat gondosan kimérik-összekeverik, majd az automata gépsorok készítenek belőlük leveles tésztát, szilvás gombóvot, vagy éppen diós csigát. Kóstolgatni tilos, de azért lehetett…
A gyártósor végén egy gyors mélyhűtés után a csomagolóüzembe kerülnek a dermedt finomságok, innen pedig a raktárba, ami tulajdonképpen egy raktár méretű fagyasztóláda. Itt csak fél percig voltunk. Ahogy mentünk végig a folyamaton egyszerre tűnt minden tökéletesen tervezhetőnek, egyszerűenek a gyártás, ugyanakkor látszott, minden nap rengeteg munka van abban, hogy a cég így fejlődjön. Kiderült az is, hogy több saját fejlesztésű géppel sikerült növelni a hatékonyságot, a jó vállalkozó sosem pihen, mindig egy kicsit jobbat akar!
A gyárlátogatást mi mással, mint a gyár termékeiből készült finom ebéddel zártuk. Ezúton is ksözönjük Tatáréknak a vendéglátást!
Itt jártunk: