1. A globális GDP 70-90%-át a családi vállalkozások állítják elő. Magyarországon a GDP 50-60%-t adják a családi vállalkozások, és a foglalkoztatottak felének ők adnak munkát.
2. A Standard and Poors TOP 500 globális vállalata közül 34% családi kézben van.
3. A nagy gazdasági válság idején a 30-as években 4,3 millió családi vállalkozás ment tönkre, pedig a családi vállalatok sokkal válságállóbbak, mint a nem családi vállalatok. Rugalmasabbak és gyorsabban tudnak reagálni a változásra, ráadásul, ha szükséges, betolják a családi ezüstöt is.
4. Biztosan nem tudtad, hogy a nagy világcégek közül a Lego, a Heineken, a Mars, a Hermés és a Tata is családi kézben van.
5. A világ legrégebbi családi vállalkozása 2006-ban becsődölt. A buddhista templomok építésével foglalkozó Kongo Gumi nevű japán céget 578-ban alapították, 14 évszázadon keresztül működött, 40 generációváltást élt túl.
6. A világ jelenleg legrégebbi családi vállalata 1300 éves és szintén Japánban van. A Houshit 718-ban alapították Awazuban. A legenda szerint Taicho szerzetes a szent Hakusan hegyekben vándorolt, mikor egyik éjszaka álmában megjelent neki a hegy istene és azt mondta, hogy a közeli faluban, Awazuban egy forró vízű, gyógyító erejű forrás folyik a hegy belsejében. Menjen oda, kutassa fel a forrást, amely örök időkre szolgálni fogja őt és a falu lakóit. Taicho elment a faluba, megkeresték a forrást, és egyik tanítványát, Houshit bízta meg azzal, hogy építsen fürdőt a faluban. A Houshi szálloda 46 generáció óta működik.
7. A világ 10 legrégebbi családi vállalkozása között 6 olasz cég (+ 1 japán, 1 német és 2 francia) található.
8. Az USA legrégebbi családi cége a cintányérokat gyártó Zildjian – 16 generáció óta.
9. A legrégebbi magyar családi vállalkozás a Zwack Unicum, jelenleg a hatodik generáció vezeti a céget.
10. Egyébként egy átlagos magyar családi vállalkozás most éli meg az első generációváltást, vagyis a cégtulajdonlásban most jönnek a képbe az alapítók gyermekei. Ehhez képest Nyugat-Európában már a 5. generációváltás zajlik.
11. A generációváltás óriási kihívást jelent minden családi vállalkozás életében. A családi vállalkozások mindössze egyharmadánál létezik kidolgozott terv arra, hogy ki viszi majd tovább a céget, így nem is csoda, hogy a családi cégek 2/3-a elvérzik – megszűnik, tönkremegy vagy eladják – az első generációváltáskor.
Például az Oázis
Magyarországon is több, jól ismert családi vállalkozás létezik, gondoljunk csak a Zwackra, a Béresre, a Kürt Zrt-re vagy a Cserpesre. Egy szintén kitűnő példa az Oázis Kertészet, amely az alapító szülők és 4 fiuk tulajdonában van. A vállalkozást 1987-ben alapították, mára már 18 áruházuk van Magyarországon és 2 Szlovákiában, áruházaik 250 főt foglalkoztatnak.
Boross Dávid a vállalat egyik tulajdonosa és egyben marketing igazgatója – az ő ötlete alapján lett az Oázisból az ország legnagyobb kertészeti áruházlánca. Szerinte egy családi vállalkozásban családtagként dolgozni lehet maga a Mennyország, de a Pokol is. Ugyanis ha a családban nincs meg a harmónia és az összetartás, akkor a családi cég nem más, mint éveken át tartó kínszenvedés. Ugyanakkor kevés olyan inspiráló munkakör van, ahol a testvéreivel közösen és gyermekeiért tud valaki felelősen dönteni.
A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület pont azzal a céllal hozták létre, hogy segítse a generációváltást. Hazánkban a jelenlegi fő kihívás, hogy az alapítók határozzák el: szeretnék átadni vállalatukat, ugyanakkor a fiatalokat motiválni kell, hogy érdemeljék ki a nem mindennapi lehetőséget.
Dávid a tavalyi Példakép pályázaton bekerült az ország 50 Példakép vállalkozója közé A vele készült interjú itt olvasható.
Cikkünk forrása a Példakép Blog